Mit mutatnak az uniós adatok, és miért a hibrid modellek terjednek?

A mesterséges intelligencia egyre hangsúlyosabb jelenléte figyelhető meg az európai vállalatok mindennapi működésében. A friss uniós statisztikák ugyanakkor azt is világosan mutatják, hogy az AI bevezetése ritkán technológiai kérdés, sokkal inkább azon múlik, hogy a szervezetek képesek-e az új megoldásokat a meglévő folyamataikhoz, döntési mechanizmusaikhoz és informatikai környezetükhöz illeszteni.

A Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU-ban a legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok 13,5%-a használt mesterséges intelligenciát üzleti célokra, ami jelentős növekedés a 2023-as 8%-hoz képest.

A trend 2025-ben tovább erősödött: az AI-t alkalmazó vállalatok aránya elérte a 20%-ot, vagyis ma már minden ötödik európai cég alkalmaz valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást. Ez egyértelműen jelzi, hogy az AI nem átmeneti jelenség, hanem a vállalati működés tartós részévé válik. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy az elterjedés mértéke országonként és vállalatméret szerint jelentősen eltér. Az észak- és nyugat-európai országokban lényegesen magasabb az AI-használat aránya, míg a kisebb vállalatok és a közép-kelet-európai régiók óvatosabban, fokozatosabban haladnak előre.

 

Miért nem elég „csak” AI-t bevezetni?

A részletesebb Eurostat-elemzések arra is rávilágítanak, hogy az AI használata sok esetben még viszonylag szűk területekre korlátozódik. Leggyakrabban adminisztratív feladatok támogatására, dokumentumfeldolgozásra, ügyfélszolgálati automatizmusokra vagy marketingtevékenységre alkalmazzák.

A nagyvállalatok ebben érezhetően előrébb járnak, míg a kkv-k számára továbbra is komoly kihívást jelent az adatok előkészítése, a rendszerek összekapcsolása és a megfelelő belső kompetenciák kialakítása. Mindez jól mutatja, hogy az AI bevezetése nem pusztán szoftverbeszerzési projekt, hanem szervezeti, működési és folyamatfejlesztési feladat..

 

Ember és AI együtt: miért ez működik Európában?

Az uniós adatok alapján egyértelmű tendencia rajzolódik ki: az európai vállalatok többsége nem teljesen autonóm, „ember nélküli” AI-megoldásokban gondolkodik. Sokkal inkább olyan rendszereket keresnek, amelyek támogatják az emberi döntéshozatalt, miközben a kritikus lépések továbbra is ellenőrzöttek és átláthatók maradnak.

Ez különösen fontos azokban a környezetekben, ahol 

  • on-premise vagy legacy rendszerek működnek, 
  • szigorú megfelelőségi és auditkövetelmények érvényesülnek,
  • az üzletmenet-folytonosság kiemelt szempont.

Ebben a kontextusban az AI akkor válik valódi üzleti értékké, ha beilleszthető a meglévő működésbe, és nem borítja fel annak egyensúlyát.

A human-in-the-loop, vagyis ember + AI hibrid megközelítés pontosan erre ad választ: lehetőséget teremt az automatizációra ott, ahol az biztonságos és indokolt, miközben megőrzi az emberi kontrollt a komplexebb, üzletileg érzékeny döntéseknél.

 

Mit jelent ez az európai vállalatok számára?

A statisztikák alapján ma már világos, hogy az AI-használat növekedése nem önmagában hoz versenyelőnyt. A siker kulcsa az, hogy 

  • a technológia mennyire illeszkedik a vállalati folyamatokhoz,
  • mennyire átlátható és kontrollálható a működése,
  • képes-e támogatni – nem pedig kiváltani – az emberi döntéseket.

Azok a szervezetek, amelyek ezt felismerik, hosszú távon stabilabb, skálázhatóbb és üzletileg is fenntarthatóbb AI-megoldásokat tudnak bevezetni.

Magyarországon a WorkflowGen hivatalos szakmai képviseletét az Eastflow Technology látja el. Célunk, hogy a mesterséges intelligencia ne kísérleti eszköz maradjon, hanem a vállalati működés szerves, megbízható része legyen – különösen olyan környezetekben, ahol az on-premise rendszerek és a meglévő infrastruktúra továbbra is meghatározó szerepet játszanak.

Lépjen velünk kapcsolatba: https://eastflow.hu/kapcsolat/

 

Források (Eurostat)

 

Kapcsolat